A gazdálkodók egyre nagyobb figyelmet fordítanak az emberi erőforrással való törődésre, miközben keresik a legtakarékosabb és mégis hatékony módszereket. E célkitűzések elérhetők az egészségpénztári juttatással, amely bizonyos keretek között adó- és járulékmentességet élvez, ugyanakkor azonnal hozzáférhető és felhasználható a Pénztártagok által.

Mi az az egészségpénztár?

Az 1993. évi XCVI. Törvény (Öpt.) alapján létrehozott önkéntes egészségpénztárakon keresztül az állam jelentős adókedvezményekkel támogatja azokat az állampolgárokat, akik gondolnak saját maguk, családtagjaik vagy dolgozóik egészségének védelmére, illetve igénybe vesznek a TB által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatásokat.

Az egészségpénztárak magánszemélyek által alapított, egészségvédelmi kiadásokat finanszírozó non profit szervezetek, melyek önkormányzati elven, szigorú szabályok között működnek (alapjogszabály az ún. Öpt., az 1993. évi XCVI. törvény).

A pénztár tulajdonosai maguk a tagok. A pénztárba mind a magánszemély tagok, mind a munkáltatói tagok teljesíthetnek befizetéseket. A befizetésekből a döntő rész (működési és likviditási alap levonása után) a tagok egyéni számlájára kerül, melyet a Pénztártagok teljes egészében igénybe vehetnek különböző egészségügyi és prevenciós szolgáltatásokra.

Adókedvezmény munkáltatói hozzájárulás esetén

Ha a munkáltató a Tag (dolgozója) tagdíjfizetését átvállalja, tehát munkáltatói hozzájárulást biztosít, akkor ezt a Pénztárral kötött munkáltatói szerződés keretében teheti meg.

Az ún. munkáltatói hozzájárulást a cég munkavállalóinak egységes feltételekkel köteles biztosítani: azonos összegben vagy a bér azonos százalékában, illetve cafetéria rendszer keretében.

Az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárakba történő munkáltatói hozzájárulás fizetése esetén a vállalatot nettó 15%-os adó és 22%-os eho terheli. Az adózás részletes tudnivalóiról az Adózás menüpont nyújt tájékoztatást.

Az egészségpénztári forma számszerű előnyei

Példánkban az egészségpénztári hozzájárulásként, egészségpénztári adományként, illetve munkabérként történő kifizetésével járó költségeket és a dolgozók számára megjelenő nettó "jövedelmet" hasonlítjuk össze.

Tény, hogy az egészségpénztári forma a munkavállalóra is több adminisztrációs kötelezettséget ró, hiszen az egészségpénztári kifizetéshez áfás számlát kell kérni, melyet aztán be kell küldeni a Pénztárhoz, több szolgáltatás igénybe vételéhez orvosi ajánlás szükséges, és szerződnie kell a Pénztárnak a szolgáltatóval.

A felhasználás tartalmi megkötéseit és azt is figyelembe véve, hogy nemcsak a Tag, hanem közvetlen hozzátartozói számláit is befogadja az egészségpénztár, megállapítható, hogy a munkáltatói támogatás a család eddig nettó bérből fedezett meglévő szükségletei kielégítésére használható.