Ebben a menüpontban az alábbiakról kaphat tájékoztatást:

Pénztártag (magánszemély) adókedvezményének szabályai
1. Munkáltatói hozzájárulás
2. Befizetések adómentessége, adókötelezettsége
3. Feltételek az adókedvezmény igénybevételhez
4. Adókedvezmény jogcímei, a befizetési kedvezmények számítása
5. Miért érdemes egyénileg befizetni a Pénztárba

A Pénztártag adó, eho kötelezettsége

Részletes ismertető a pénztári eseményekkel, elszámolásokkal összefüggésben keletkező adófizetési kötelezettségekről
1. Jogszerű, de nem adómentes szolgáltatások
2. Jogalap nélkül igénybe vett szolgáltatások
3. Adomány
4. Kilépés

Pénztártag (magánszemély) adókedvezményének szabályai

1. Munkáltatói hozzájárulás

A pénztártagnak sem adókedvezménye, sem adókötelezettsége nincs a munkáltatója által fizetett munkáltatói hozzájárulás alapján. Ugyanakkor a tagnak a munkáltatói hozzájárulás igénybe vételéhez nyilatkoznia kell a munkáltatója részére, hogy az adott jogcímen az adott hónapban más juttatótól nem volt bevétele.

2. Befizetések adómentessége, adókötelezettsége

Adómentes

• a magánszemély egyéni számláján jóváírt saját (egyéni) befizetés 
• a munkáltatói hozzájárulás összege 
• a fedezeti alapból történő befektetések hozama 
• az adóhatóság által a tag rendelkezése alapján kiutalt adójóváírás összege 
• átlépéskor az átadó pénztár által átutalt összeg és a
• haláleseti kedvezményezett egészségpénztári egyéni számlájára utalt összeg, valamint a
• tag halála után a kedvezményezettnek kifizetett összeg.

Adóköteles a befizetések közül

• a támogatótól származó adomány egyéni számlán jóváírt összege, akár jogi személytől, akár magánszemélytől származik.

Az adományból a pénztártag egyéni számláján jóváírt összeg a pénztártag egyéb jövedelmének minősül. A magánszemély pénztártagnak ez után az adomány után évközben sem adóelőleget, sem eho-t nem kell fizetnie. A magánszemélynél az adomány jóváírt összege után SZJA fizetési kötelezettség keletkezik, de vonatkozik rá a pénztári befizetések kedvezménye is, a következőkben ismertetettek szerint.

3. A tag adókedvezménye, a rendelkező nyilatkozat, feltételek az adókedvezmény igénybevételhez

A tag adókedvezményének hivatalos elnevezése: a pénztári befizetések kedvezménye. Az Öpt 2. § (3) bekezdés "g" pontja az alábbiak szerint nevesíti a pénztári befizetések kedvezményét:
"g) pénztári befizetések kedvezménye: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 44/A §-a szerint a magánszemély rendelkezése alapján az adóhatóság által a magánszemély javára a pénztárhoz átutalt összeg."

A pénztári befizetések kedvezményének szabályai az önkéntes egészségpénztárak magánszemély tagjainál:

• Adókedvezmény a Tagot rendelkezés formájában illeti meg.
• A rendelkezést a Tag az éves SZJA bevallásában nyilatkozattal adhatja meg.
• A nyilatkozattal a tag a saját befizetett, más jogcímre igénybe nem vett SZJA-járól rendelkezik. 
• A nyilatkozatban a következőkben ismertetett befizetési kedvezményeket a magánszemély kéri átutalni egy meghatározott önkéntes pénztári számlára. 
• A Tag több pénztári tagsága és több egyéni számla esetén is csak egy pénztárat jelölhet meg. 
• Az átutalást az adóhatóság a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezések szerint, illetve ha a magánszemélynek adótartozása van, ennek kiegyenlítését követő 30 napon belül teljesíti. 
• Az átutalás feltétele, hogy a magánszemélynek ne legyen az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, és az adóbevallása alapján fizetendő adóját megfizette.
• Rendelkezni (visszaigényelni) csak abba az önkéntes egészség-, nyugdíj-, vagy önsegélyező pénztár egyikébe lehet, amelybe - a pénztár igazolása szerint - történt rendelkezési jogosultságot megalapozó befizetés, jóváírás, lekötés, illetve amelybe történt rendelkezési jogosultságot megalapozó szolgáltatás igénybevétele. 
• A kedvezmény a Pénztár által az adóévet követő február 15-éig kiállított igazolás alapján vehető igénybe, a magánszemélynek az adóbevallásába beállított pénztári nyilatkozatával (rendelkezésével). 
• nem tehet önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot az a magánszemély, aki a nyilatkozattétel időpontjában önkéntes pénztárnak nem tagja.

Csak olyan pénztárat jelöljön meg, amely pénztárnál a teljesítés időpontjában (azaz az adókedvezmény összegének adóhatóság részéről történő átutalásakor) is tagja, kivéve azt az esetet, ha a pénztári tagsága más pénztárba történő átlépéssel szűnt meg.

Amennyiben a teljesítés időpontjában nem tagja a pénztárnak, akkor jogszabályi kötelességünk az adójóváírás összegét visszautalni az APEH, külön erre a célra nyitott bankszámlájára. Ebben az esetben a magánszemély csak akkor tarthat igényt az adójóváírásra, ha igazolja, hogy tagsági viszonya neki fel nem róható okból szűnt meg l (SZJA törvény 44/A § (2) d pont).

Amennyiben az MKB Egészségpénztárba kéri az adókedvezményét, azt a pénztár adószáma és bankszámlaszáma feltüntetésével teheti meg. A rendelkezésre vonatkozó részletes szabályok az APEH által kiadott útmutató a személyi jövedelemadó bevalláshoz elnevezésű nyomtatványban találhatók meg.

A Pénztár az adóhatóság által átutalt összeget - működési és likviditási költség levonása nélkül - a Pénztártag számláján írja jóvá . A befizetett, illetve az adóhatóságtól kapott összeg pénztártagsága alatt bármikor felhasználható, következő év(ek)re átvihető. Az egyéni számlán lévő, fel nem használt pénz - a pénztári befektetés következtében - hozamot termel, amely hozam összege szja- és kamatadó mentes.

4. Adókedvezmény jogcímei, a befizetési kedvezmények számítása

A nyilatkozattételi (rendelkezési) jogosultságot a következők szerint lehet megállapítani:

• Az adókedvezmény igénybevétele nincs jövedelemkorláthoz kötve.
• Alapul vehető a Tag által egészség- és önsegélyező pénztárakba az adóévben befizetett összegek, adományok együttes értékének 2011-től 20%-a, de legfeljebb az adóévben 100.000 Ft (annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1-je előtt tölti be a jogszabályok alapján rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, 130.000 Ft). A kedvezmény számításánál nem lehet beszámítani befizetésként a munkáltatói hozzájárulás összegét, az egyéni befizetés alapján visszautalt adókedvezmény összegét és a fedezeti alapból történő befektetések hozamát.
• Amennyiben a Tag önkéntes nyugdíjpénztári tagsága alapján is jogosult az előbbiek szerinti befizetési kedvezményre, az egészség- vagy önsegélyező, és nyugdíjpénztári tagsági viszonya alapján számított együttes befizetési kedvezménye az adóévben legfeljebb 120 000 Ft lehet (annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1-je előtt tölti be a jogszabályok alapján rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, 150.000 Ft.)
• Kedvezményként vehető figyelembe az egészségpénztárban az egyéni számlán fennálló számlakövetelésből a Tag által legalább 24 hónapra lekötött, az adóév utolsó napján kimutatott összeg 10%-a is a lekötés évében (lekötési kedvezmény). Figyelem! Amennyiben a 24 hónapra lekötött összeg részben, vagy egészben feltörésre kerül, akkor a korábbi években érvényesített adókedvezmnényt 20%-kal növelten kell az éves adóbevallás keretében bevallani és visszafizetni.
• Szintén kedvezményként vehető figyelembe - az Öpt-ben meghatározott prevenciós szolgáltatások ellenértékei alapján - a tag által igénybevett (kifizetett) szolgáltatások értékének 10%-a (prevenciós kedvezmény). 
• A befizetési, a lekötési és a prevenciós kedvezményeket együttesen kell számításba venni, és ezek együttes összege csak egészség-/önsegélyező pénztári tagság esetén nem haladhatja meg a 100.000, illetve 130.000 Ft-ot, nyugdíjpénztári tagság esetén is a 120.000, illetve 150 000 Ft-ot. 
  Az előbbiek szerint kiszámított befizetési kedvezmények összege nem haladhatja meg az adóbevallás szerinti összevont adóalap adójának adókedvezményekkel csökkentett összegét.
  Figyelem: 2010. január 1-től emelkedett az öregségi nyugdíjkorhatár. A 2020. 01. 01. előtti nyugdíjkorhatár elérése az 1956. 01. 01. előtt születettek esetében áll fenn. Tehát a kor alapján igénybe vehető többlet kedvezmény (+30.000 Ft) 2010. 01. 01-től az 1956. 01. 01. előtt született tagokat illetik meg.
  A munkáltatói hozzájárulás alapján nem jár az egyéni befizetési kedvezmény, így erre vonatkozó adat a magánszemély szja bevallásába nem állítható be.

5. Miért érdemes egyénileg befizetni a Pénztárba

Az alábbi táblázatban néhány példában bemutatjuk, hogyan költhet legalább 12,9%-al többet az MKB Egészségpénztáron keresztül:

A Pénztártag adó, eho kötelezettsége

A tag adó és egészségügyi hozzájárulás (eho) fizetési kötelezettsége a következő jogcímeken jelentkezhet:

• befizetések közül adomány esetében
• életmódjavító szolgáltatás igénybevétele miatt
• jogalap nélküli szolgáltatás igénybevétele miatt
• kilépés miatt.

Nincs adókötelezettsége a tagnak a munkáltatói hozzájárulás után.

Ugyancsak nincs adózási kötelezettsége a tagnak a kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások után. A Tag által igénybe vett, törvényben meghatározott kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások értéke a Tag (magánszemély) jogszerű adómentes bevételét képezi. A kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások csoportjait az Öpt 51/B §-a tartalmazza.

A 2011. évre érvényes szja szabályok alapján egyes egészségpénztári szolgáltatások után is alkalmazni kell az ún. szuperbruttósítást.

A személyi jövedelemadó mértéke 2011. évben az adóalap-kiegészítéssel (jövedelem*27%) növelt  jövedelemig 16%.

A következőkben ismertetett bevételek a tagnál az összevont személyi jövedelemadó alapjába beszámító egyéb jövedelmek.

Az életmódjavító, sporteszköz vásárlás-bérlés, fog- és szájápolás, gyógyteák, rekreációs üdülés készpénzes szolgáltatások igénybevétele szja kötelezettséggel jár.

Készpénzes számla esetén a Pénztártag nyilatkozatot az Igénybejelentő nyomtatványon, hogy vállalja e az adófizetést vagy sem.

Amennyiben nem vállalja az adófizetést és így nem kéri az SZJA köteles elszámolást, de a számlákban szerepel életmódjavító szolgáltatás, úgy a beküldött SZJA köteles szolgáltatások számláit teljesítetlenül visszaküldjük, a számlában illetve számlacsomagban szereplő adómentesen elszámolható szolgáltatások pedig elszámolásra kerülnek.

Amennyiben kéri az SZJA-s elszámolást akkor a Pénztár a kifizetendő összegből szja előleget von le.

Kilépés esetén a tagot szja és eho fizetési kötelezettség terheli.

Az adókötelezettségek a következők a szuperbruttósítás következtében, az egyes jogcímeknél az alapösszegekre vetítve:

• életmódjavító szolgáltatások:
  SZJA=(szolgáltatás összege+27%)* 16
  (egészségügyi hozzájárulás nem terheli)

• jogalap nélküli szolgáltatások:
  SZJA=(jogosulatlan összeg 78%-nak a 27%-os adóalap kiegészítéssel növelt értéke) továbbá
  egészségügyi hozzájárulás=(szolgáltatás összege*78%)*27%

• kilépés miatti kifizetés:
  SZJA=adóköteles bevétel 78%-nak a 27%-os adóalap kiegészítéssel növelt értéke * 16% továbbá
  egészségügyi hozzájárulás=(kifizetés összege*78%)*27%

• adomány: SZJA=(adomány összege+27%)* 16%,
  (egészségügyi hozzájárulás nem terheli)

A jobb áttekintés érdekében összefoglaljuk, hogy a fenti számítások alapján a következő terheket viselik tagjaink az alapösszegekre számítva:

Részletes ismertető a pénztári eseményekkel, elszámolásokkal összefüggésben keletkező adófizetési kötelezettségekről

1. Jogszerű, de nem adómentes szolgáltatások: az életmódjavító szolgáltatások

E szolgáltatások (sporteszköz és annak bérlése, fog- és szájápolási termékek vásárlása, természetgyógyászati szolgáltatások, reakreációs üdülés igénybe vétele, gyógyteák, életmódjavítását elősegítő kúrák) után szja-t kell, de eho-t nem kell fizetnie a tagnak.

Az egyéb jövedelemnek minősülő szolgáltatások értékéről a Pénztár a Tagot az elszámolással egyidejűleg értesíti, és havonta az APEH-nek erről adatot szolgáltat.

Az szja kötelezettség, az adóelőleg összegének számítása:
((szolgáltatás összege)+(szolgáltatás összege*27%))* szja kulcs (16%)
Példa: az életmódjavító szolgáltatás összege: 10.000 Ft.
Az SZJA összege
(10.000+10.000*27%)*16%=2.032 Ft,

Készpénzes számla esetén a Pénztár köteles az SZJA adóelőleg levonására és befizetésére az APEH részére, a magánszemély helyett. Ebben az esetben a tag részére az adóelőleggel csökkentett összeg kerül kifizetésre. Év végén a tag a Pénztár által kiállított igazolás alapján a bevallásába beállítja az igénybe vett szolgáltatás, vásárlás összegét egyéb jövedelemként, valamint a levont és befizetett adóelőleget adóelőlegként.

Egészségkártyás fizetés esetén a Pénztártag köteles az adóelőleg megfizetésére, amelyet a magánszemélynek a következők szerint kell teljesítenie.

A tag a pénztár értesítése, negyedéves adóigazolása alapján, az SZJA Tv. 46. § (9) bekezdése szerint negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig köteles megállapítani a bevételt terhelő adóelőleget, s az adóelőleg összegét ugyanezen időpontig megfizetni, amennyiben annak összege az adóév elejétől összesítve a 10 000 Ft-ot legalább eléri. A magánszemély (a Pénztár által küldött éves adóigazolás alapján) az éves SZJA bevallásában bevallja az egyéb jövedelmét, negyedéves bontásban pedig az adóelőleg kötelezettségét (46. § (10) bek.).

2. Jogalap nélkül igénybe vett szolgáltatások

Jogalap nélkül igénybe vett szolgáltatásnak minősül az a szolgáltatás:

• amelynek nyújtását, igénybevételét jogszabály nem teszi lehetővé;
• amely a Pénztár alapszabályában nem szerepel;
• amelynél az igénybevételhez előírt jogszabályi és/vagy pénztári alapszabályi feltétel(ek) nem teljesül(nek) - ideértve a szolgáltatás megkezdését, illetve folyósításának tartamát;
• amelynek összege meghaladja a jogszabályban és/vagy a Pénztár alapszabályában meghatározott legnagyobb összeget;
• amely meghaladja a jogszabályban és/vagy a pénztár alapszabályában meghatározott időtartamot és/vagy mértéket.

A szolgáltatások jogalap nélkül történő igénybevételének anyagi következményeit az azt igénybe vevő Tag viseli.

A jogalap nélküli szolgáltatás után, mint egyéb jövedelem után a magánszemélynek SZJA bevallási, fizetési, továbbá eho fizetési kötelezettsége áll fenn. Az adózási kötelezettségek teljesítéséhez a pénztár a "Jogszerű, de nem adómentes szolgáltatások" bekezdésben (1. pont) írtak szerint a tagot folyamatosan értesíti, továbbá az APEH-nek adatot szolgáltat. A magánszemély adóelőleg megállapítási, fizetési, bevallási kötelezettsége szintén az ott ismertettek szerint alakul.

Készpénzes számla alapján nem lehet jogalap nélküli szolgáltatást igénybe venni, mert jogszerűtlen szolgáltatást a Pénztár nem számolhat el, nem fizethet ki a tagnak.

Egészségkártyás fizetés esetén a pénztárnak nem áll módjában adóelőleget levonni, mivel a számla teljes ellenértékét a szolgáltatónak kell megfizetnie a tag egyéni számlájáról. Az APEH-nak adott bevallásban a Pénztár a tételt adóelőleg levonása nélküli egyéb jövedelemként szerepelteti.
A tag a pénztár értesítése, negyedéves adóigazolása alapján, az SZJA Tv. 46. § (9) bekezdése szerint negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig köteles megállapítani a bevételt terhelő adóelőleget, s az adóelőleg összegét ugyanezen időpontig megfizetni, amennyiben annak összege az adóév elejétől összesítve a 10 000 Ft-ot legalább eléri.
A magánszemély (a Pénztár által küldött éves adóigazolás alapján) az éves SZJA bevallásában bevallja az egyéb jövedelmét, negyedéves bontásban pedig az adóelőleg kötelezettségét (46. § (10) bek.).

Az szja kötelezettség, az adóelőleg összegének számítása:
((szolgáltatás összege*78%)+(szolgáltatás összege*78%*27%))* szja kulcs (16%)= szja összege.

Példa: a jogalap nélküli szolgáltatás összege: 10.000 Ft.
Az SZJA összege
((10.000*78%)+(10.000*78%*27%))*16%=1.585 Ft,

A jogalap nélküli szolgáltatás miatt a tagot %-os eho fizetési kötelezettség is terheli. Erről a tagnak bevallást a Pénztár adóigazolása alapján év végével kell adnia, negyedéves bontásban.
A bevallással egyidejűleg az eho-t meg is kell fizetnie a tagnak az APEH részére. Év közben eho előleget akkor kell fizetnie a tagnak, ha ezen jövedelmei után év közben a 10.000 Ft feletti szja kötelezettsége miatt szja előleg fizetési feladata is van (lásd. az előző második bekezdést).

Az eho összegének számítása:
szolgáltatás összege*78%* 27% eho kulcs = eho összege.

Példa: a jogalap nélküli szolgáltatás összege: 10.000 Ft.
Az eho összege: 10.000*78%*27%=2.106 Ft.

3. Adomány

A Pénztártagot személyi jövedelemadó (SZJA) fizetési kötelezettség terheli, de nem terheli százalékos egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetési kötelezettség a befizetések közüla támogatótól származó adomány egyéni számlán jóváírt összege után, függetlenül attól, hogy jogi személytől, vagy  magánszemélytől származik.

Az adományból a pénztártag egyéni számláján jóváírt összeg az SZJA Tv. 28. § (1) bekezdés "f" pontja szerint a pénztártag egyéb jövedelmének minősül. A magánszemély pénztártagnak ez után az adomány után évközben sem adóelőleget, sem eho-t nem kell fizetnie (SZJA Tv. 46. § (2) bek. d pont, EHO tv. 5. § (1) bek. d pont).
A magánszemélynél az adomány jóváírt összege után SZJA fizetési kötelezettség keletkezik, de vonatkozik rá a pénztári befizetések kedvezménye is, az előbbi 4. pontban ismertetettek szerint.

Az adomány összegéről a pénztár az adókedvezményekről kiadott igazolásban értesíti a tagot. Ez alapján kell a tagnak az éves szja bevallásába - egyéb jövedelemként - beállítania, és megfizetnie az adót.

Az SZJA kötelezettség összegének számítása:
((adomány összege)+(adomány összege*27%))* szja kulcs (vagy 16%)= szja összege.

Példa: az adomány összege: 10.000 Ft.
Az SZJA összege
(10.000+10.000*27%)*16%=2.032 Ft, vagy
(Adókedvezmény egyidejűleg az szja bevallásban: 10.000*20%=2.000 Ft)

Az adót a tagnak a bevallással egyidejűleg kell megfizetnie és egyúttal jogosulttá válik a kedvezmény pénztárba történő visszaigénylésére is.

4. Kilépés

A pénztárból történő kilépést vagy a Kilépés elszámolás igénylése nyomtatványon, vagy annak adattartalmával megegyező levélben, írásban kérheti a tag.

A kilépés során megállapított adóköteles összeg után a pénztárnak szja előleget kell levonnia, bevallania, befizetnie, a tagnak pedig év végén az erről szóló igazolás alapján be kell állítania a bevallásába mint egyéb jövedelmet és a levont (befizetett) adóelőleget.

Az Eho fizetési kötelezettség a tagot terheli, mert e tekintetben a Pénztár nem minősül kifizetőnek. Az eho-t a tag az igazolás alapján a bevallásába szintén év végével állítja be, negyedéves bontásban. Az eho kötelezettség alapján előleg fizetési kötelezettsége év közben akkor van a tagnak, ha a le nem vont adóelőleges jövedelmei után év közben a 10.000 Ft feletti szja kötelezettsége miatt szja előleg fizetési feladata is van (lásd. az előző pont).

Az szja kötelezettség, az adóelőleg összegének számítása, ahol az összeg alatt a kilépési elszámolás során megállapított, adózás alá kerülő jövedelmet kell érteni:
((összeg*78%)+(összeg*78%*27%))* szja kulcs (16%)= SZJA összege.

Példa: a kilépésnél megállapított egyéb jövedelem összege: 10.000 Ft.
Az szja összege
((10.000*78%)+(10.000*78%*27%))*16%=1.585Ft

Az eho összegének számítása: összeg*78%* 27% eho kulcs = eho összege.

Példa: a kilépésnél megállapított egyéb jövedelem összege: 10.000 Ft.
Az eho összege: 10.000*78%*27%=2.106 Ft.