Az alábbiakban összefoglaljuk az önkéntes egészségpénztárakra vonatkozó legfontosabb munkáltatókat érintő adózási szabályokat 2011. január 1-jétől. A magánszemélyeket érintő adózási tudnivalókról a Tagoknak szóló menüpontban olvashat.

I. Munkáltatói szerződés

Önkéntes pénztári hozzájárulást a munkáltató a dolgozóinak a pénztárral kötött erre vonatkozó szerződése alapján nyújthat (Öpt 12. §).
A munkáltatói hozzájárulás a tv szerinti megfogalmazás alapján a munkavállalója tagdíjfizetési kötelezettségének egészben vagy részlegesen történő átvállalása.

A munkáltatói szerződésben rendelkezni kell

• a munkáltatói hozzájárulás mértékéről és a teljesítés ütemezéséről;
• a munkáltatói hozzájárulás szüneteltetésének lehetőségéről és feltételeiről;
• a munkáltatói hozzájárulás teljesítését biztosító esetleges mellékkötelmekről.

A munkáltatói hozzájárulás nyújtásának fontosabb szabályai az Öpt 12. §-a szerint:

• a hozzájárulásból a munkáltató nem zárhatja ki egyetlen olyan munkavállalóját sem, aki nála legalább hat hónapja munkaviszonyban áll. (Rövidebb időszakot mindenkire vonatkozóan megállapíthat a munkáltató.)
• hozzájárulás csak a Munka Törvénykönyve szerint munkaviszonyban álló részére adható (közalkalmazotti, közszolgálati, szolgálati jogviszonyt is beleértve). Nem adhat a törvény értelmében foglalkoztató hozzájárulást olyan személy részére, aki nem munkaviszony keretében végez tevékenységet, így pl. tulajdonosi jogállása alapján (pl. egyéni vállalkozó magának), vagy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának, továbbá megbízási jogviszony keretében foglalkoztatottak részére nem adható munkáltatói hozzájárulás.
• a hozzájárulás minden pénztártag munkavállalóra nézve azonos összegű, vagy a munkabérének azonos %-a lehet. Ezt a normatív követelményt a cafetéria rendszeren belül adott, dolgozó által választható, változtatható összegű pénztári hozzájárulás esetén is biztosítania kell a munkáltatónak.
• a munkabér %-ában meghatározott hozzájárulás esetén a munkáltató meghatározhatja a hozzájárulás legkisebb és legnagyobb összegét is.
• A munkáltató a munkáltatói hozzájárulás előbbiek szerint meghatározott azonos mértékétől - az életkorral növekedő mértékben - korcsoportonként egységesen eltérhet azon alkalmazottai tekintetében, akik 15 éven belül betöltik a nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjkorhatárt betöltött alkalmazottak esetében a munkáltatói hozzájárulás nem haladhatja meg a nyugdíjkorhatárt be nem töltött alkalmazottak részére megállapított munkáltatói hozzájárulást.

II. A munkáltatói hozzájárulás adózási szabályai

Az adózási szabályokat az SZJA Tv 69.-71.§-ai tartalmazzák. 2011. évtől a munkáltatói hozzájárulás bérenkívüli juttatásnak minősül. A munkáltatót terhelő adó alapja a hozzájárulás értékének 1,19-szerese, az adó mértéke pedig 16% (ez összességében 19,04% adóterhelést jelent). 

Feltételei a következők:

• A havi hozzájárulásból a befizetési kedvezményes határok változatlanok: nyugdíjpénztárban a minimálbér 50%-a, 2011. évben 39.000 Ft/fő, egészségpénztárban 30%-a, 2011. évben 23.400 Ft/fő.
• Az előbbi kereteken belül fizetett munkáltatói hozzájárulás összegét 19,04 % SZJA terheli, a juttató fizeti meg, egyéb teher nem rakódik rá.
  A keretek felett fizetett rész olyan béren kívülinek nem minősülő juttatás, amelyre az szja törvény 69.§-a és a 70§-a vonatkozik és amely után a a munkáltató összességében 19,04% személyi jövedelemadó és 27% egészségügyi hozzájárulás megfizetésére köteles.
• A munkáltatói hozzájárulás továbbra sem adóköteles bevétele a tagnak, adókedvezményre sem jogosít nála.

Fontos, hogy a feltételek változtak.

• A munkáltatói hozzájárulás feltétele,
  • a magánszemély nyilatkozata, hogy az adott jogcímen bevétele az adott hónapra más juttatótól nem volt,
  • további feltétel, hogy a hozzájárulást a juttató havonta, vagy több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb 3 hónapra egy összegben utalja át, az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével. Egyösszegű utalás esetében azt a magánszemélynél közölt összegnek megfelelő hónap(ok) szerinti juttatásnak kell tekinteni.
  • A juttatónak a kedvezményes adózású juttatásokról nyilvántartást kell vezetnie.
• A juttató a 19,04 % adót a közölt összegeknek megfelelő hónapokra vonatkozó szabályok szerint és mértékkel állapítja meg. Az adót előre történő utalás esetén a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni. Kötelező lesz a munkáltatónak nyilatkozatot beszereznie a munkavállalótól, hogy az előbbi feltételek a magánszemélynél fennállnak. Ha a juttatás nem felel meg az előírt feltételeknek, akkor a juttatás bérjövedelemnek minősül és a bérekre vonatkozó adózási szabályok szerint adózik.
• Ha béren kívüli juttatásra vonatkozóan az adóhatóság a feltételek fennállásának hiányát állapítja meg, a jogkövetkezményeket - ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával - a kifizető viseli. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie.

III. Adomány

Az adomány végleges pénzeszköz átadásnak minősül. A munkáltató az adományt, amit az önkéntes pénztári törvény támogatásnak nevez, nem közvetlenül adja a tagnak/dolgozójának, hanem a Pénztárnak juttatja, mégpedig erre vonatkozó támogatási szerződés alapján. E pénzeszköz átadás a juttató részéről a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, nem minősül bér és személyi jellegű kifizetésnek, így szja, tb terhei nincsenek, nem is társasági adólap módosító tétel, ráfordításként elszámolható, tehát nem terheli TAO fizetési kötelezettség.

Hogyan lehet a pénztáron keresztül a dolgozónak/tagnak adományt adni?

• a pénztári törvény szerint bárki adhat adományt, támogatást a pénztárnak.
• az adományozási/támogatási szerződésben meg lehet határozni, milyen célra adja az adományozó az adományt. Ha nem határozza meg a célt, akkor a pénztár köteles az összeget a likviditási alapjába helyezni, ezért célszerű a rendelkezést megadni.
• a támogatás adható a pénztár működési alapjába is, de adható megjelölt személyeknek/tagoknak.
• jogszabály írja elő, hogy amennyiben a támogató nem rendelkezik külön a működési alapba helyezendő legalább 3%-nyi összegről, akkor a Pénztár Alapszabályában meghatározhatja, hogy a támogató által nyújtott teljes adomány összegének a 3%-át jogosult a működési alapja bevételeként jóváírni. Miután a támogató által név szerint megjelölt összegből nem történik levonás, a Pénztár a teljes összeget jóváírja a tag egyéni számláján, ezért javasoljuk, hogy 3%-nál magasabb összeget juttassanak a működési alapba. Ennek alkalmazása előnyös mind a munkáltató, mind a tag számára , hiszen a munkáltatói hozzájárulásból jellemzően, ennél lényegesen magasabb, 7,1% levonás történik.
• az adomány adható alkalomszerűen, de akár rendszeresen is.
• az Öpt szerint az adomány a tagság egésze vagy az Alapszabályban meghatározott körökbe tartozó személyek részére adható. Az Alapszabályunk a vállalatok kérésére igen sok csoportot jelölt meg, ráadásul több szempont együttesen is alkalmazható a vállalat döntése szerint.
• az adomány nyújtására nincs előírás, nem kötelező és nem normatív módon is adható. Praktikusan személyenként differenciált összeg is adható.

A Pénztárnak juttatott összeg adózása nem a vállalatnál jelentkezik, hanem a tagnál. Ennek sajátosságai a következők:

• a tag egyéni számláján jóváírt adomány összege a tagnál, mint magánszemélynél összevont szja alapot képez, mint egyéb jövedelem.
• az adományt, mint egyéb jövedelmet év végén kell a tagnak bevallania és az adót megfizetnie a Pénztár által kiadott igazolás alapján. Nincs év közbeni előleg és más befizetési kötelezettség (pl. eho).
• az adomány összege ugyanakkor a pénztári befizetések kedvezményének alapja (rendelkezés az adóról). Praktikusan az szja tv 44/A §-a alapján, az ott szabályozott mértékkel és módon a tag az éves szja-jából a 20%-ot visszaigényelheti. A tv által rögzített alapesetben maximum 500.000 Ft adomány után lehet évente 100 ezer Ft adót visszaigényelni a pénztárba, meghatározott esetekben, feltételekkel maximum 150 ezer Ft-ot.
  az előbbi kedvezmény nem az adományra vonatkozik, hanem az önkéntes pénztárba vonatkozó valamennyi jogcím alapján visszaigényelhető kedvezményre, azaz egyéni befizetés 20%-a, adomány 20%-a, egészségpénztárban prevenciós szolgáltatások 10%-a, két éves lekötés 10%-a együttesen számításba veendő és ezek után számított összegek nem haladhatják meg a rögzített összegeket. 
• A számítások másik tapasztalata, hogy a vállalat egy elhatározott költség összegből nagyobb juttatást tud nyújtani a dolgozójának munkáltatói hozzájárulás formájában, mint bérjuttatásként, de még nagyobb összeget ennél is, ha adományként adja.